Vöröstó egyik legkiemelkedőbb természeti, tájhasználattal kapcsolatos értéke a falu belterületétől délkeletre eső egykori fás legelő, helyben használt néven őstölgyes területe. A korábban legelőként hasznosított területen ma részben beerdősülve, cserjék és egyéb fák között találhatók meg a nagyméretű, idős csertölgy, molyhostölgy példányok. A fák egy része egészséges, több pusztulófélben lévő egyed, […]
Vöröstó értékeihez hozzá tartoznak a település életében fontos személyek, az itt született, innen származó, itt alkotó emberek, illetve akik valamilyen tekintetben gazdagították a falu életét, munkájukkal öregbítették hírnevét. Az ilyen jellegű munkásságokat, életutakat, tevékenységeket értéktárunkban jegyezni kívánjuk. Molnár László egykori kántor-tanító munkássága, kutatásai, gyűjteménye Vöröstó egykori tanítói, plébánosai Dr. Gyöngyösi Lajos […]
Vöröstó németajkúakkal történő betelepítése az 1720-as években indult meg. A falut újjáépítő, átformáló új telepesek gazdag életvitelük révén egyedi szokásokat, hagyományokat hoztak, teremtettek és örökítettek tovább a következő nemzedékek számára. A településszerkezet, az épített örökség és a családok összetartása mellett fontos kiemelni a német eredetű hagyományokat, melyek továbbvitelére törekszik a […]
Összeállította: Pető Piroska Vöröstó legfőbb értéke az a műemléki együttes, amely immár Műemléki Jelentőségű Területként jegyzett az országos műemléki nyilvántartásban. Korábban, az 1960-as évek elejétől regisztráltak műemlék épületeket a faluban, s az egyedi védelem után egységes, területi védelem is illeti a települést, ami ritkaságnak számít a környéken. Az egységes arculaton, […]
A vallással kapcsolatos egyedi tájértékek, a falu településképet gazdagító elemei, helytörténeti, művészeti, kultúrtörténeti értékei. Az anyagot összeállította: Pető Piroska Vöröstóra az 1720-as évektől kezdtek német családokat telepíteni. Az újonnan birtokba vett területen példásan építették fel jellegzetes házaikat, a keresztpajtákkal, s mindemellett nagy hangsúlyt fordítottak a vallásukhoz kapcsolódó táegyi, épített emlékek […]
Vöröstó község Barnag felőli végétől mintegy 400 m-re, a közúttól délnek kb. 100 m-re található egy partfal szakadás, ami már évtizedek óta otthont nyújt változó számú, de általában 8-12 pár gyurgyalagnak, ennek a szépséges repülő drágakőnek. Gyurgyalag leírása A gyurgyalag Magyarországon fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 000 forint. A gyurgyalag, gyurgyóka, méhészmadár vagy piripió, (Merops apiaster) a […]
A VIII. század első felében a német telepesek a Balaton-felvidéken találtak új otthonra. Szorgalmasan dolgoztak és többek között sok faberakásos bútort készítettek, így azok hamarosan elterjedtek az általuk lakott területeken.Szabó László Zoltán, amikor 1990-ben családjával Vöröstón telepedett le, a kidobott bútorok között sok ilyen faberakásos bútorok maradványát találta meg, és […]
A kálvária a falu délkeleti szélén emelkedő dombon áll, tőle északra a Barnag felé vezető út másik oldalán található a község temetője. A Kálvária-dombot régebben legelőként használták, így gyakran tettek kárt az építményekben az ott legelő állatok. Az épületegyüttes tájolása É-D-i irányú. Északról lehet megközelíteni egy kapun keresztül (kerítés csak […]
Az eredetileg szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt templomot már 1121-ben említik, és 1550-ben még fennállt. Később nagy a valószínűsége annak, hogy a törökök felégették. Ez nem volt nehéz, ugyanis fából készült, fazsindelyes tetővel és toronnyal, melynek 3 harangja volt, belül meszelt fallal, és egy oltárral. Az új telepesek 1746-ban […]
Álló, ezüsttel és kékkel hasított, ívelt talpú háromszögű a pajzs, jobb ezüstmezejében négy vörös pólya, bal kék mezejében lebegő ezüst stilizált tulipános díszítő motívum. A pajzs felett fekete betűkkel írt felirat: Vöröstó lebeg. A szimbólumok jelentése: A pajzs (heraldikai) jobb oldalán váltakozó ezüst- és vörös mázak a község nevére utalnak. […]